A kurzus a TTK-n társadalomtudományi tárgyként felvehető. A társadalomtudományi tárgykörön belül tudománytörténeti tantárgynak számít. A természetfilozófia történetét két félév során tekintjük át. Ebben a félévben az ókortól a XVII. századig követjük a történeti folyamatot. A tematikát a következő félévben folytatjuk, de mindkét féléves kurzus önállóan is felvehető. Elsősorban azok számára ajánlott, akik kíváncsiak a természet nem diszciplínákhoz kötött, hanem általánosabb jellegű értelmezésében és leírásában található szemléletmódokra. Mivel a legtöbb természettudomány szükségképpen felhasználja a természetre vonatkozó általános elveket és ismereteket is, minden természettudományt tanuló számára hasznos lehet. Az órákon a tematikának megfelelően - változó előadók által tartott - előadások lesznek. Látogatásuk nem kötelező, de az irodalom szerteágazó volta miatt, a teljes tematika iránt érdeklődők számára ajánlott. 

Jegyet szerezni elsősorban a tematikához kapcsolódó, a vizsgaidőszakban megírandó vizsgadolgozattal lehet. Mindazok akik a félév során benyújtják egy specifikus témát feldolgozó házi dolgozatuk téziseit és irodalomjegyzékét mentesülnek a vizsgadolgozat megírása alól, és a vizsgaidőszak végéig beadandó házidolgozatra kaphatnak jegyet. (A házidolgozat témájának megbeszéléséhez bármelyik előadóhoz lehet fordulni.) A jegyet mindkét dolgozattípus esetében a dolgozatoknak - a kiirt vizsgaidőpontokban való - megbeszélése alapján lehet megszerezni.  - A jegyszerzés egy további módja: szóbeli vizsga a tanfolyam egész tematikája alapján. 

A kollégium célja a természet fogalmának, a természettudományok tárgyának és módszereinek az ókortól a XVII. századig terjedő történeti-filozófiai analízisét nyújtani. Részletesebben:

1. Bevezetés. A természetfilozófia létrejötte és jellemzői.

2-7. Az antik kor természetfelfogása. Természetkép az ókori Kínában. Görög természetfilozófia: Korai görög természetfilozófia és Platón.  Arisztotelész a természetről, az arisztotelészi fizika világképe. A görög csillagászat és kozmológia természetfogalmai.

8-9. Középkori és reneszánsz természetfilozófia: Csillagászat. Alkémia. A természeti törvény fogalmának kialakulása. A racionalista gondolkodás kialakulása.

10-13. A mechanisztikus természetkép kifejlődése és kiteljesedése: Galilei, Kepler, Descartes, Huygens, Newton.

1. szept. 14.  Mi a természetfilozófia? A természetfilozófia létrejötte és  jellegzetességei.
                               (Szigeti A.)

2. szept. 21.  Korai görög természetfilozófia és Platón
                               (Szigeti A.)

3. szept. 28.  A görög csillagászat természetfilozófiai alapjai
                               (Székely L.)

4. okt. 5.       Természetfilozófia az ókori Kínában
                               (P. Szabó S.)  

5. okt. 12.     Arisztotelész a természetről
                               (Ropolyi L.)

6. okt. 19.     Az arisztotelészi fizika világképe
                               (Ropolyi L.)

7. okt. 26.     A lélek problémája a görög filozófiában
                               (Zágoni M.)

8. nov. 9.      A természeti törvény fogalmának kialakulása.
                               (Ropolyi L.)

9. nov. 16.    Giordano Bruno természetfelfogása
                               (Nagy J.)

10. nov. 23.  Ráció és tapasztalat. A racionalista gondolkodás kialakulása
                               (Szigeti A.)

11. nov. 30. Mechanisztikus természetkép I. Descartes
                               (Szegedi P.)

12. dec. 7.   Mechanisztikus természetkép II. Galilei, Kepler, Huygens
                               (Szegedi P.)

13. dec. 14.  Mechanisztikus természetkép III.  Newton
                               (Szegedi P.)
 
 

       Előadások a természetfilozófia történetéből  (ELTE TTK  jegyzet, 1997)

       (Megvásárolható a Tanszék titkárságán: Lágymányos, Északi tömb, 656. szoba.)

További ajánlott irodalom
 

a.) A tudományok történetéről

Bernal J. D.: Tudomány és történelem (Gondolat, 1963)
Benedek I.: A tudás útja (Gondolat, 1972)
Varga D., Vekerdi L.: A világ kereke (Móra, 1984)
Németh L.: Négy könyv (Szépirodalmi, 1988)
Ropolyi L., Szegedi P. (szerk.): A tudományos gondolkodás története (ELTE Eötvös,
   2000)

Balázs L., Hronszky I., Sain M.: Kémiatörténeti ABC (Tankönyvkiadó, 1981)
Balázs L.: A kémia története (Gondolat, 1970, 1974)
Fülöp Zs.: A bölcsek köve (Műszaki, 1957)
Hronszky I.,Varga M.: Filozófiai tényezők a kémiai gondolkodás történetében (ELTE
   jegyzet, 1973)
Hronszky I., Varga M.: Történeti - tudományelméleti megjegyzések a kémiáról (A kémia
   újabb eredményei, 42, Akadémiai, 1978)
Beck M., Szabadváry F., Szőkefalvi N. Z.: A kémia története (ELTE jegyzet, 1969)

Simonyi K.: A fizika kultúrtörténete (Gondolat, 1978, 1981)
Brush S. G.: Resource Letter HP-1: History of Physics, Am. J. Phys., 55, 683-91, 1987
Sain M.: Nincs királyi út (Gondolat, 1986)
Jacob F.: A tojás és a tyúk. Az élők logikája (Európa, 1974)
Asimov I.: A biológia rövid története (Gondolat, 1972)
Duin N., Sutcliffe J.: Az orvoslás története (Medicina, 1993)
Pléh Cs.: Pszichológiatörténet (Gondolat, 1992)

Benedek I.: Az értelem dicsérete (Minerva, 1987)
Makkai L.: A tudomány forradalma Angliában (Gondolat, 1966)
Vekerdi L.: Kalandozások a tudomány történetében (Magvető, 1969)
Vekerdi L.: Tudás és tudomány (Typotex, 1994)

b.) A Principia Philosophiae Naturalis sorozat kötetei

Newton válogatott írásai (Typotex, 2003)
Planck válogatott írásai (Typotex, 2003)
Neumann válogatott írásai (Typotex, 2003)

c.) A kapcsolódó filozófiatörténeti irodalom

Lendvai L. F., Nyíri K.: A filozófia rövid története - AVédáktól Wittgensteinig (Kossuth, 
   1981)
Kuznyecov B. G.: Filozófiatörténet fizikusoknak és matematikusoknak (Gondolat, 1983)
Russell B.: A nyugati filozófia története (Göncöl, 1994)
Nyíri T.: A filozófiai gondolkodás fejlődése (Szent István, 1977)
Kecskés P.: A bölcselet története (Szent István, 1981)
Sándor P.: A filozófia története I-III. (Akadémiai, 1965)
Hegel: Előadások a filozófia történetéről I-III. (Akadémiai, 1977)
Filozófiai kislexikon (Kossuth, 1972)
Filozófiai kisenciklopédia (Kossuth, 1993)

Horkheimer M., Adorno T. W.: A felvilágosodás dialektikája (Gondolat-Atlantisz, 1990)
Márkus Gy., Tordai Z.: Irányzatok a mai polgári filozófiában (Gondolat, 1972)
Friedell E.: Az újkori kultúra története I.-VI. kötet (Holnap, 1989-1993)

Gecse G.: Vallástörténet (Kossuth, 1980)
von Glasenapp H.: Az öt világvallás (Gondolat, 1977)
Zoltai D.: Az esztétika rövid története (Kossuth, 1978, 1987)
Hauser A.: A művészet és irodalom társadalomtörténete I-II (Gondolat, 1980)
Kneale W., Kneale M.: A logika fejlődése (Gondolat, 1987)
Előadások a természetfilozófia történetéből (ELTE TTK jegyzet, 1997)

d.) A kapcsolódó tudományfilozófiai, ill. általános jellegű olvasnivalók

Fehér M. - Hársing L.: A tudományos problémától az elméletig (Kossuth, 1977)
A tudományfejlődés-elmélet problémái. Szöveggyűjtemény. (A filozófia időszerű kérdései
   43, 1980)
Kuhn T. S.: A tudományos forradalmak szerkezete (Gondolat, 1980)
Popper K. R.: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997)
Hempel C. G.: Philosophy of Natural Science (Prentice-Hall, 1966)
Bunge M.: Scientific Research 2 Vols. (Springer, New York, 1967)
Bunge M.: Az okság. Az oksági elv helye a modern tudományban (Gondolat, 1967)
Lakatos Imre tudományfilozófiai írásai (Atlantisz, 1997)
Lakatos I. - Musgrave A. (eds.): Problems in the Philosophy of Science (North-Holland,
   Amsterdam, 1968)
A tudományos megismerés történeti és módszertani problémái (Gondolat, 1980)
Bernal J. D.: Tudomány és történelem (Gondolat, 1963)
Science at Cross Roads (F. Cass and Co. Ltd., London, 1971)
Bloor D.: Knowledge and Social Imagery (Routledge and Kegan Paul, London, 1976)
Mendellsohn E. - Weingart P. - Whitley R.: The Social Production of Scientific
   Knowledge. Sociology of the Sciences. Yearbook 1977 (Reidel, Dordrecht, 1977)
Rorty R.: Philosophy and the Mirror of Nature (Blackwell, Oxford, 1980)

Bunge M.: Philosophy of Physics (Reidel, Dordrecht, 1973)
Fényes I.: A fizika eredete (Kossuth, 1980)
Bitsakis E.: Fizika és materializmus (Kossuth, 1986)
Mehra J. (ed.): The Physicist's Concept of Nature (Reidel, 1973)
Feynman R.: A fizikai törvények jellege (Magvető, 1983)
Pólya Gy.: A matematikai gondolkodás művészete I-II. (Gondolat, 1988 és 1989)
Barrow J. D.: A fizika világképe (Akadémiai, 1994)

Bohr N.: Atomfizika és emberi megismerés (Gondolat, 1984)
Broglie L. de: Válogatott tanulmányok (Gondolat, 1968)
Planck M.: Válogatott tanulmányok. (második kiadás Gondolat ,1982)
Heisenberg W.: A mai fizika világképe (Gondolat, 1958)
Heisenberg W.: Válogatott tanulmányok (Gondolat, 1967)
Heisenberg W.: A rész és az egész (Gondolat, 1975)
Born M.: Válogatott tanulmányok (Gondolat, 1967)
Schrödinger E.: Válogatott tanulmányok (Gondolat 1970)
Einstein A.: Válogatott tanulmányok (Gondolat 1971)
Wigner J.: Szimmetriák és reflexiók. (Gondolat, 1972)
Weizsäcker C. F. von: Válogatott tanulmányok (Gondolat 1980)

Kapcsolódó web címek

Center for the Philosophy of Nature and Science Studies (CPNSS) at the Faculty of Science, University of Copenhagen, Denmark: http://www.nbi.dk/~natphil/Welcome.html 

History of Science/Science Studies - Reference Sources:
   http://gort.ucsd.edu:80/ds/initial.html

A Selection of Web and other Internet Sources For the History and Philosophy of
  Science, Technology and Medicine: http://www.imss.fi.it/~tsettle/index.html